Az OnkoBank asszisztense átvette a 350. beteg mintáját az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben 2024.04.08.-án.
A med. habil. Dr. Erőss Loránd által vezetett intézetből legnagyobb mennyiségben meningeoma minták érkeznek. A meningeoma a csont és az agyállomány között képződő agyhártyadaganat, amely a kemény agyburok sejtjeinek burjánzásából származik. Leggyakrabban középen, a két agyféltekét elvásztó részen helyezkedik el a fejtetőn és gyakran mészlerakódásokat tartalmaz. A meningeomák az agydaganatok 12-20%-át teszik ki, általában 50 éves körüli átlagéletkorban jelentkeznek. Nők esetében kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.
A lassan növekvő meningeoma tünetei elsősorban tipikus neurológiai tünetek, melyek a fizikális vizsgálat során jól beazonosíthatóak (pl.: arcbénulás, hallás- és látászavar), illetve gyakori az úgynevezett fokális epilepsziás roham. Az agynyomás fokozódásából adódó tünetek jóval később jelentkeznek. A koponyában nincs üres hely, az egész térfogatot az agy és az agyvíz és az agyi erek foglalják el. Amennyiben az agy mérete növekedik (pl.: daganat), az a többi elem rovására, annak kiszorítása árán történik. Ekkor fejfájás, hányinger, tudatzavar, zavartság jelentkezik, ritkábban féloldali bénulás és epilepsziás rohamok. Az agy belsejében elhelyezkedő képletekből származó meningeoma különösen térszűkítő jelleget ölthet és elzárhat fontos agyi ereket. A ritkábban előforduló szaglóideg meningeomák tekintélyes nagyságot érnek el és elvékonyítják a koponyacsontot. Ez utóbbi vezető tünetei a szaglászavar és a személyiség változása.
A kicsi (2,5 cm alatti) meningeomákat, melyek nem érik el az agy fontosabb területeit és nem okoznak komoly tüneteket, nem műtik meg, hanem 6-12 havonta ellenőrzik. A nagyobb vagy tünetképző meningeomákat megműtik vagy gamma-késsel kezelik. Az ilyen műtétek során eltávolított szövetekből kapott mintákat gyűjtük az OnkoBank archivált mintagyűjteményében.
