Folyamatos növekedés: már 400 felett az urológiai minták száma

Urológiai műtét

 

Jelenleg már több, mint 400 urológiai beteg mintáját tároljuk az OnkoBank archivált szövetgyűjteményében. A rosszindulatú daganatok mellett ritkán jóindulatú (nem rákos) mintákat is kapunk, mint a vese oncocytoma.

 

Ez a daganat oncocyta sejtek felszaporodásából alakul ki. Ezek nagyméretű hámsejtek, amelyekre a mitokondriumok nagy száma és a jellegzetes, szemcsés szerkezetű, eozinofil citoplazma jellemzőek, így mikroszkóp alatt rózsaszínes megjelenést mutatnak. Az oncocytoma kialakulhat pajzsmirigyben, agyalapi mirigyben vagy a mellékvesében is, leggyakrabban azonban a nyálmirigyekben és a vesében fordul elő.

 

Vese oncocytoma

 

A vese oncocytoma a vesedaganatok között viszonylag ritkának számít, ugyanakkor klinikai jelentősége nagy, mivel képalkotó vizsgálatokkal sokszor nehezen különíthető el a rosszindulatú vesesejtes carcinomától, ezért a pontos diagnózis kiemelten fontos. Etiológiája jelenleg sem teljesen tisztázott, azonban egyes esetekben genetikai szindrómákhoz kötötten jelenik meg. Ilyen például a Brit-Hogg-Dubé-szindróma, egy öröklődő genetikai állapot, amely fokozza a vesedaganatok kialakulásának kockázatát. A genetikai háttér szerepe különösen fiatalabb életkorban vagy multiplex daganatok megjelenése esetén merül fel.

 

A vesében kialakuló oncocytoma az esetek többségében tünetmentes, amennyiben azonban a daganat jelentősebb méretet ér el, panaszokat okozhat. Ilyenek lehetnek a tartós vagy időszakos fájdalom, kellemetlen érzés a deréktájon vagy az oldalsó hasrészben, ritkán tapintható terime, hematuria (véres vizelet), általános fáradtságérzet, gyengeség, illetve egyes esetekben fogyás.

 

A diagnózis alapját elsősorban a képalkotó vizsgálatok képezik. Veseérintettség esetén ultrahang, CT vagy kontrasztanyagos MRI segíthet a daganat kimutatásában és méretének meghatározásában. Ugyanakkor az oncocytoma és a vesesejtes carcinoma elkülönítése pusztán képalkotó módszerekkel nem lehetséges teljes biztonsággal, ezért a végleges diagnózis rendszerint szövettani vizsgálat alapján állítható fel. 

 

A kezelés a daganat méretétől, növekedési ütemétől és a rosszindulatúság gyanújától függ. Kisebb, panaszt nem okozó elváltozások esetén elegendő lehet a rendszeres képalkotó ellenőrzés. Amennyiben azonban a malignitás nem zárható ki egyértelműen vagy a daganat növekedést mutat, sebészi eltávolítás javasolt.